Magyarózd ékessége az a kastély, mely a dombtetőn magasodva
elsőként ötlik a faluba látogató figyelmébe. A négy sarokbástyás, francia
gótikus stílusú kastélyt Pekri Lőrinc II. Rákóczi Fernc brigadérosa építette francia gótikus stílusban 1682-ben épített kastélyát,
melyet 1732-ben újjáépítettek. Szent eredetű olyan vonatkozásban, hogy Pekri a forrói régi
templom romjainak felhasználásával építette.
Kis hiján halálát
lelte e hajlékban egy alkalommal, amikor a labanc csapatok üldözőbe vették őt és
kastélyát éjszaka ostromolni kezdték. Amig a kisszámú kuruc védők férfiasan
ellenálltak az ostromlókinak, addig Pekri a hátsó kijáratnál lóra kapott és
elmenekült. Az osztrákok üresen találván a kastélyt dühükben felgyújtották és a
négy sarokbástya kivételével felégették.
Később Pekri
veje, Radák Ádám építette újjá. Történelmi becsüjét növeli még Pekri Lőrinc
felesége, aki nem más, mint Petrőczi Kata Szidónia,
az első számontartott magyar költőnő. többek között ebben a kastélyban írta
első verseit, hallgatva a fülemüleszót. Ez ódon épületet hajdanán fenyőerdő
ölelte körbe, mely nyomtalanul tünt el az idők folyamán. A kastély előtt a fák
között egy messze földön híres halastó és park tette festőivé a környezetet.
Utolsó
tulajdonosa Teleki Ilona bárónő volt, aki az 1945-ös államosítás után külföldre
menekült. Az épületet azután a falu használta, több intézmény muködött:
óvoda, iskola, kultúrotthon, a TSZ székhelye stb. Az utóbbi
évtizedekben azonban már elhagyottan állt.
Az
államosított, majd a rendszerváltás után visszaszolgáltatott birtokot a
Franciaországban élő örökös, Jude Mária grófnő a Bonus Pastor Alapítványnak
adományozta. A nyolchektáros birtokon a kastélyon kívül még állt a magtár,
a csűr és az istálló. Nem kis munkára vállalkozott a Bonus Pastor, amikor
elhatározta, hogy helyreállítja az épületeket. Elsőként a kastélyt fedték újra.
A tervek szerint konferenciaközpontot alakítanak ki benne. A magtár felújítását
2003-ban kezdték el. Két éve az istálló és a föld hasznosítására tehénfarmot
hoztak létre. A farm megindításához és kifejlesztéséhez két kanadai farmercsalád
kölcsönözte szakértelmét és tapasztalatát, akik összesen másfél évre Ózdra
költöztek. A farm egyrészt jövedelemforrás az alapítvány számára, másrészt a
rehabilitációs munkaterápia egyik helyszíne, továbbá mintagazdaságul szolgál a
falu állattartóinak.
Az
épületek felújítását főleg külföldi támogatásokból fedezték. A munkálatokat
részben saját kezűleg, részben külföldi munkacsoportok segítségével végezték.
Az ózdiak is alaposan kivették a részüket az építkezésből. A
rehabilitációra szolgáló magtár április 4-étől fogad lakókat.
Ma már mindennek a szép emléke
maradt csak fenn. Az épület állaga sajnos egyre inkább romlik várva felújítását
és kihasználását.
A magyarózdi Radák kastély falkutatási munkálatok
összegzése >>>>>
A magyarózdi Radák-Pekri kastély központi
pincehelyiségének régészeti és művészettörténeti kutatásai >>>>>
Képek >>>>>
Kastélyvizit >>>>>
|